Címlap Egészség Daganatok

Daganatok

A daganatos megbetegedések kialakulása és gyógykezelése


A kutyák között is egyre gyakrabban hallunk daganatos megbetegedésekről. A betegségek gyakoribb előfordulását több tényezővel magyarázzák. Szerepet játszik benne kedvenceink átlagos élettartamának növekedése, az állatorvosi diagnosztikai eljárások fejlődése és alkalmazásának elterjedése, valamint a környezetszennyezés civilizációs ártalmai. Mindezek ellenére e betegségcsoportra sem sajátíthatjuk ki a civilizációs jelzőt, hiszen már i. e. 2000-ből találhatunk említést a rákról, sőt a kezeléséről is, ami abban az időben kén és arzén használatát jelentette. Papirusztekercsek szerint a fáraók is ismerték a rákos megbetegedések egyes típusait. A bizánci és az arab orvosok is foglalkoztak a kezeléssel. Azóta számos elmélet és feltevés uralkodott a rák kialakulásával kapcsolatban. Tudjuk-e a rák kialakulásának okát? A XXI. században az emberiség még mindig nem ismeri a rák okait, annak ellenére, hogy több daganat már gyógyítható vagy a megbetegedett kutya élettartama növelhető, sok esetben az életminőség javításával együtt. A rizikófaktorok kiküszöbölésével pedig számos daganat kialakulása elkerülhető. Jellemző azonban az is, hogy a daganatos megbetegedések egyre fiatalabb kutyákban jelentkeznek.
A daganatok keletkezésére több elmélet ismert, ezek egyike a mutációs elmélet, amely szerint a sejtekben olyan mutációk jönnek létre, melynek következménye korlátlan sejtburjánzás. A daganatok a sejtek betegségei. Keletkezésükkor a sejt megváltozik, rendellenesen működik és gyors osztódással, esetleg áttéteket okozva, önmagához hasonlókat hoz létre. A korlátlan növekedéshez, a sejtburjánzás kialakulásához számos elősegítő faktor szükséges. A táplálékkal bejutó anyagok egy része elősegítő jelleggel rendelkezik (pl. túlzott zsiradékbevitel), de természetesen nem egy, a rák kialakulását gátló anyagot tartalmazó tápanyag (pl. rostok, vitaminok, keresztesvirágúak csoportjába tartozó zöldségek) is ismert. Az étrend kiváltó vagy elősegítő jellegét nehéz egzakt módon alátámasztani, hiszen a rosszindulatú daganat kialakulása és felismerése között hosszú idő telhet el, amikor szinte lehetetlen rekonstruálni az étrendet és abból megfelelő következtetéseket levonni. Az önmagukban nem rákkeltő anyagok a szervezetben különböző biokémiai viszonyok mellett azzá válhatnak. Ezért sokszor csak feltételezésekre vagyunk utalva, mégis a szakirodalom alapján kb. 35%-ban kimutatható a táplálkozás szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában. Emellett (főleg az emésztőrendszeri) a daganatok megelőzésében számos táplálkozási tényező ismert: csökkentett zsiradékbevitel, rostban gazdag táplálék, zöldségek, gyümölcsök bőséges fogyasztása, túlzott fehérjebevitel kerülése, a vörös húsok helyett a fehér húsok (pl. csirke- és halhús) előnyben részesítése. Természetesen a táplálkozás mellett a rák keletkezését kiváltó, vagy elősegítő egyéb tényezőket (pl. vegyi anyagok, a levegőben előforduló rákkeltők, stressz) együttesen kell vizsgálni.
A legtöbb daganat milliárdnyi vagy annál is több sejtből áll össze, mire egyáltalán tudomást szerzünk róla. A daganaton belüli sejtek sok szempontból, pl. jellegzetes alakjuk, növekedési tulajdonságaik, anyagcseréjük tekintetében különböznek a daganaton kívüli normális sejtektől. Sejtek ilyen seregének hirtelen megjelenése olyan tömegmegmozdulásra emlékeztet, mintha ép sejtek milliói egyetlen éjszakán felsorakoztak volna egy daganattömeg élvonalába. A látszat megtévesztő. Egy daganat kialakulása roppant lassú és elhúzódó folyamat. A daganatot alkotó sejtek egyetlen előd egyenes ági leszármazottai, egy olyan távoli ősé, amely éveket élt, mielőtt a daganattömeg léte nyilvánvalóvá vált. Ezen alapító tag, az áruló sejt elhatározta, hogy ezen túl a saját külön útját járja, s a testszövetek egyikében saját növekedési programot indít be. Ezt követően burjánzását nem az őt körülvevő sejtközösség szükségelteti, hanem saját belső menetrendje szabályozza. Tehát nem újoncok millióiról van szó, csupán egyetlen őstől tömegesen elszaporodott, hasonló gondolkozású leszármazottak hatalmas hordájáról. Daganatsejtek milliárdjai regenerált ősük képét öltik. Fittyet hánynak a körülöttük élő szövet és szervezet jólétére. Csakúgy, mint az alapító sejtet, őket is egy program vezérli, a fokozottabb növekedés, önmaguk megsokszorozása, korlátlan terjeszkedés elérése. Az általuk előidézett zűrzavar rávilágít arra, mennyire veszélyes a test bármely sejtjét a függetlenség egyéni mértékével felruházni. Mindazonáltal így vannak az összetett többsejtű organizmusok felépítve. Ha ezt megértjük, rájövünk, hogy a rák nem a modern kor csapása, hanem az őskortól napjainkig az összes többsejtű élőlény által hordozott kockázat. Így hát csoda-e, a szervezet több 100 milliárd sejtjét tekintve, hogy a rák a hosszú élet során gyakran előtör?
Régebben a daganatos betegségek kialakulása a legtöbb esetben a kutyák életének a végét jelentette. Mára ez megváltozott. Egyfelől a tulajdonosok igényei nőttek a kedvenc állatok állategészségügyi ellátásával kapcsolatosan, ugyanakkor az állatorvosi diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésével manapság a kutyák egészségügyi ellátásának színvonala is megnőtt. A daganatos megbetegedések diagnózisa gyakran bonyolult feladat. Kicsit könnyebb a helyzet a testfelszín közelében kialakuló daganatok (pl. emlődaganatok, bőrdaganat) esetében. Bonyolult a kórhatározás, ha a daganat a külvilágtól elzártan, a testüregekben (mellüreg, hasüreg, koponya) fejlődik, ilyenkor a kiegészítő vizsgálatok (pl. laboratóriumi vizsgálat, röntgen, ultrahang) kiemelten fontos. A korrekt végső diagnózis kimondásához nem nélkülözhetjük a szövettani vizsgálatokat sem. Ha megvan a diagnózis, az állatorvosnak a tulajdonossal közösen célszerű megállapodni a kezelési stratégia kialakításában. A daganat biológiai sajátosságai és a kórismézés idején bizonyítható anatómiai kiterjedése határozza meg a választandó kezelési módozatokat és azok alkalmazásának sorrendjét. A daganatok kezelésére napjainkban három módszer kínálkozik: a daganat (a daganatos sejt, szövet vagy szerv) eltávolítása, azaz a sebészi kezelés, a daganatos sejt vagy szövet elpusztítása, ez radioterápiával (külső irradiáció, illetve a radioizotópok), vagy kemoterápiával (daganatgátló gyógyszerek) történik, s a tényleges gyógyítás, a daganatos sejt kialakulásának megakadályozása vagy a már kialakult daganatsejt visszaprogramozása, tehát a biológiai daganatterápia. A kezelési módszerek közül a legősibb és kétségtelenül ma is a legeredményesebb a sebészi kezelés, gyakran alkalmazott, de fiatalabb módszer a radio- és a kemoterápia, míg a legfiatalabb, de a legígéretesebb a biológiai daganatterápia. A sebészet és a külső sugárterápia helyi gyógymódok, a daganatkezelés szempontjából távolhatásuk nincs. Ezzel szemben a vérkeringésbe juttatott radioizotópok és a kemoterápeutikumok az egész testre fejtenek ki hatást. Erre akkor van szükség, ha a szervezetben szétszóródott daganatsejteket kell felkeresni és elpusztítani.
-A rosszindulatú daganatok kórlefolyása során a kutyákon leggyakrabban valamilyen sebészeti beavatkozást hajtanak végre. Szerencsés esetekben a varrateltávolítással lezáródik a kezelés, csak időnkénti esetleg ellenőrző vizsgálatokra kell visszavinni kedvencünket. Ha ennek az állapotnak egy kis külalaki hiba (pl. heg vagy szövethiány), esetleg súlyos esetben az egyik végtag amputálása az ára, nem szabad az operációtól visszarettenni.
-A tumoros betegségek egy részében nem az operáció az egyedül javasolható megoldás. Az embereken is alkalmazott kemoterápiás gyógyszerek legnagyobb része kutyákon is sikerrel bevethető (pl. a vérképző szervek, egyes fej-, nyaki-, végbél és ivarszervek nyílása környezetében fejlődő daganatok). Ezen daganatok esetén gyógyszeres kezeléssel a betegség előnyösen befolyásolható, sokszor teljes mértékben leküzdhető.
-A tumoros megbetegedések másik részénél a sugárterápia lehet a kezelés leghatékonyabb módja. Ez lehet külső sugárforrásból vagy radioaktív gyógyszer adásával végzett kezelés. Mindhárom kezelési forma (sebészi-, kemo-, és sugárterápia) a tumor típusától függően eredményes lehet önmagában, vagy kombinációikban alkalmazva. A kutyákon előforduló sokféle daganatok között léteznek sugárérzékeny és a besugárzásnak ellenálló tumortípusok. A leginkább sugárérzékeny és ezáltal sugárkezeléssel legjobban gyógyítható daganatok a sok osztódó sejtet tartalmazó, ezért gyorsan növekvő, lágyszöveti típusú daganatok. Helyeződésük szerint bármely testtájon előfordulhatnak ezek a daganatok (leggyakrabban pl. a száj- és orrüreg, a nyak, a hasi- és nemi szervek, valamint a csont és vázrendszer daganatait kezeljük eredményesen sugárterápiával). A sugárterápia célja lehet a teljes gyógyulás, a tumormentes állapot elérése, a tumor méretének csökkentése és ezáltal a műtéti megoldás előkészítése, az operáció után az esetlegesen visszamaradó daganat elpusztítása, vagy a más módon nem csillapítható fájdalom csökkentése.

Dr. Horváth Dávid