A törpespitz és a kisspitz a kezdetektől napjainkig
Történetük
A 18. században miután Angliába kerülnek az első spitzek Európából, Németország északkeleti tartományáról, Pomerániáról nevezték el. Viktória királyné megkezdi a spitz tenyésztést Már 1870-ben az Angol Kennel Klub elismeri a fajtát és elkészíti a standardet.
1905-ben az Angol Kennel Klub kiállításán 125 egyed látható, igen hamar népszerűvé válik fajta. Ekkoriban a pomerániainál kb 30 cm marmagasság.
A királyné spitzei cseppet sem voltak törpék, súlyuk 20 és 30 font között volt. Az angol tenyésztők ez időben elhatározzák, hogy legparányibbakat az alomból fogják tovább tenyészteni, anélkül, hogy a csenevész vagy satnya egyedekké váljanak, azaz megkezdődik a pomerániai kicsinyítése. Ez idő tájt minden tenyésztő elfordul a nagyobb egyedektől, mivel azokat nem tartják elég elegánsnak. Így aztán ami rossz a nagyobb spitzeknek, az előnyére válik a kicsi pomerániainak. Az angol standard felső mérete 28!cm lesz.
Európában szintén megváltozik a kisebb spitzek tenyésztése, az I. világháború után csak a Német Spitz Egyesületben ( Verein für Deutsche Spitze ) tenyésztik A Kisspitz elnevezés magába foglalja akkoriban a mai törpe és kisspitz méretet, mivel a standard felső határa akkoriban itt is 28 cm. A német spitz standard megkülönbözteti a Kisspitzet 28 cm alatt, és a Nagyspitzet 29 cm felett és persze a Wolfspitzet. A II. világháború után a kutyakedvelők a kisebb fajták felé orientálódnak, a kinológia anyaországa Anglia trendje szerint. Ekkoriban sok kisebb, addig el nem ismert fajta érkezik Németországba és nagy népszerűségnek örvendenek. Az első pomerániai import példányok 1970-ben érkeznek Németországba az USA-ból, a tisztaszín tenyésztésű német kisspitz tenyésztésnek óriási problémát okoz a regisztrációjuk. Az első három USA import fiatal szukát 1973-ban állítják ki Kielben a kisspitz, orange színek elnevezés alatt Martha Wiedermann tenyészbírónő előtt. A bírálati leírásukban ez szerepel: "Ez a három szuka lágyabb, díszesebb, jó a típusuk, de a tenyésztéshez túl kicsik."
Az utolsó percekben és irányadó együttműködéssel az akkori VDH elnök Dr. Bandei a Német Spitz Egyesület elnöksége eléterjeszti, hogy ezt a "nem kívánt" gyermeket adoptálják Törpespitz név alatt.
1974 február 3.-án az elnökség elfogadja a standard módosítást. Az ügyvivő elnök Werner Jäger a következő egyesületi újságban az alábbiakat nyilatkozza: Az elnökség tudatos döntést hozott, de a VDH nyomás alatt volt, rövid időn belül ezt az ügyet le kellett zárni, a kisebb spitzeknek az egyesületben kell maradniuk!
A sietős beiktatás után a törpespitz standard Egyébszínek definíciója alatt csak kék, krém, hódszínű és a foltos tartozott. Így történhetett meg, hogy az 1974-es würtzburgi CACIB-on Loremarie Lutz kiállított import szukája ezt a bírálatot kapta Rudolf Schimdt bírótól: " Egy csinos szuka, szinte megfoghatatlan, de meglepetésemre teljes fogazata van. Az orange színével kapcsolatban még azt kell mondanom, hogy a törzskönyvén szereplő orange-sable szín, nem szerepel a standardban, ezért az orange szín alatt bírálom el." Még 1979-ben levelet ír az akkori Tenyésztési felelős a VDH-hoz, hogy az FCI módosítsa a standardet a színek tekintetében és angol illetve amerikai standard után az orange-sable szín elfogadásra kerüljön.
A német egyesület fő célja, hogy a törpespitzeknél a német "tisztaszín" tenyésztést megőrizzék, szinte lehetetlen feladat elé állítja a tenyésztőket és bírókat napjainkban. A törpespitz tenyésztésénél nincs szín megkötés, ma főleg orange és egyéb színekben tenyésztik. Egyébszín alatt a creme, creme-sable, orange-sable, black and tan és foltos értendő. A színek sokasága mellett nem szabad elfelejteni, hogy a törpespitz klasszikus színe az orange!
Bár az angol és amerikai pomerániai standard elfogadásra került az FCI-nél, nagy különbségek vannak. Az egyik ilyen különbség, hogy nem magasságban, hanem súlyban állapítja meg a méret határokat. Kiállításokon, úgy mint Europában ott is maximum 22 cm-es példányok nyernek, azonban tenyészteni nem feltétlenül ezekkel a kisebb egyedekkel tenyésztenek.
Mivel a fajta a FCI 97-es számú standardja alatt van elfogadva, amely öt méretet különböztet meg a hivatalos elnevezésük a Német törpespitz, kisspitz, középspitz, nagyspitz és wolfspitz.
A kontinensek közötti standard eltérésnek és a mindössze 35 éves méret elfogadás miatt nagyon nehéz eligazodni még a tenyésztőknek és bíróknak is a méretben és típusokban.
Akkor mi is a különbség?
Mindössze pár centiméter mondhatnánk, de ez nem ilyen egyszerű! Mivel ezek a fajták tenyésztési szempontból nemrég váltak szét, illetve az amerikai standard 18-28! cm, nagyon sok az átnövés a két fajta között. Azaz lehet venni 21 centiméteres kisspitzet és 25 centiméteres törpét! Az a régi kép hogy a törpének sok szőre van a kisspitznek kevesebb, nem igaz a jó minőségű kisspitz akár ugyanolyan bundával rendelkezhet, mint a törpe. És bizony bármennyire hihetetlen a törpespitz azaz pomerániai is vedlik 4-6 hónapos korban, igaz vannak egyedek amelyek nem, de ez a tulajdonság semmit sem jelent a későbbi minőség tekintetében! A törpespitz semmiképp se lehet csökött kisspitz, azaz hiába méretben megegyezik, rendelkezni kell több fontos tulajdonsággal: "teddybear" fej, egyenes farok, dús dupla szőrzet, kicsi, de jól tűzött fülek. Sajnos ma mindenkiben az a sztereotípia él, hogy a törpespitzet nyírják, a kisspitzet nem. Nos egy hozzáértő különbséget tud tenni nyírás nélkül is. Ma már többé-kevésbé mindkét méretet groomingolják, főleg az orosz nyelvterületen elterjedt a kisspitzek nyírása. A különböző országok különböző tenyészési elvei miatt nagyon nehéz eldönteni mi a törpe és mi a kisspitz.
Míg nálunk és Németországban nincs átminősítés a törpe és kisspitz mérete között, addig a többi országban van. A külföldi honlapokon látható, hogy kölykök képeinél különbséget tesznek a testvérek között melyik lesz várhatóan törpe vagy kisspitz! Ezekben az országokban a fajtánál csak annyi áll német spitz. Ilyen Németországon és hazánkon kívül az összes ország. Vásárláskor főleg akkor van nehéz dolgunk, ha a szülőknél írt centiméter szerint adott mérethez képest van eltérés, azaz 20 cm szülőktől vett kisspitz, vagy 25-29cm szülőktől vett törpespitz!
Németországban a 25 centis kutya is tenyésztésben marad, nincs mód kisspitz átminősítésre, míg az oroszoknál sokszor csak a centiméter dönt. Mindkét irány a méretek homogenizálódására törekszik más-más elv alapján. Számomra a legszimpatikusabb a cseh rendszer ahol a tenyészszemlén döntik el a Németspitz méretét, de nem csak a centiméret határoz, hanem a számít a típus és a vérvonal így nem túl nagy szabadosságot hagyva, de típusra törekednek.
Természetesen a "pomerániai" vonalú kisspitzek rendkívül impozánsak a rengeteg szőrrel, ami első benyomásnak nagyon kellemes, de sokszor mind emellett anatómiai hibákkal küzdenek. Kisspitz tenyésztőként, úgy gondolom nem lehet kikerülni a pomerániai vérvonalakat a tenyésztésben, de a legfontosabb szempont a jó anatómia kell, hogy maradjon.
A törpespitz fajtatörténete kontinensek között zajlódott. Bár németeknek sikerült megőrizni a standardadó ország címet, típusban az amerikai show kutya típus képviseli legtöbbször a fajtát. Elnevezése mindenkép a Törpespitz, magát a kutyát pedig az amerikai szőrminőségnek és német mérethatároknak kell jellemeznie!
Czifra Edit Angéla